Hajimemashita, watashi wa Lea desu. Örülök, hogy ezen a hatalmas világhálón még az én szerény kis oldalamba is belebotlottatok. Remélem itt megtaláljátok mindazt, amit kerestek. Jó szórakozást kívánok!
"If you get ten small things or even a hundred small things all together...it will be enough of a reason for you to keep going!" - Futaba Yoshioka
Kukkancs be ide is! Én őket olvasom:
I dream of colours. I dream of Japan. ♡
"Jay Kristoff - Vihartáncos"
 Nagyon izgulok, mert ez lesz az első könyvajánlóm az oldalon és az igazat megvallva még abban sem vagyok biztos, miről is akarok pontosan írni... Így hát egyszerűbbnek láttam tudatni veletek az ezzel kapcsolatos érzéseimet, amíg agyilag megpróbálom helyrerakni magam.
 Oké. Szóval - ahogy azt már más oldalakon is láttam - logikus lenne az író hátterével kezdeni a bejegyzést. Én ezt srácok - ha tetszik, ha nem - kihagyom, mert mindahányszor ilyesmibe botlottam, unalmasnak és illúziórombolónak találtam az azt követő információk mellett (azért remélem nem fog nagy port kavarni a dolog). A lényeg, hogy az alkotó neve Jay Kristoff. Úgy gondolom a Wiki kellőképp kielégíti majd az igazán kíváncsi könyvmolyok akaratát.
 És akkor kezdeném is az ajánlóval; (Lol. Ennyi erővel simán beszúrhattam volna egy rövid kis novellát az íróról. Na de mindegy. Ez van.)
 Őszinte leszek, magát a könyvet nem a fülszöveg miatt vettem meg. A borító olyan briliánsan van megcsinálva, hogy a zsebpénzem sorsa már a legelső pillanatban eldőlt. Életemben először nem sajnáltam valamire a pénzt, amit magamnak készültem megvenni. A történet persze megint egy másik kategória. Stílusban tökéletes összhangban van a borítóval, de sajnos azt kell mondjam, hogy ez a pozitívumok azon része, ami dominál. A háttértörténet szépen ki van dolgozva, azonban néhány helyen elég sablonosnak találtam. (Attól függetlenül, hogy nem olvastam még japán steampunk regényt.) Ezt a negatív érzést azonban gyorsan elfeledtette velem Yukiko és ellenségből lett legjobb barátja, Buruu sorsa. A köztük kialakuló kötelék nagyon hiteles, csakúgy, mint főhősnőnk karakterének folyamatos fejlődése. Érdekes volt nyomon követni, amint gyermetek hibáit megcáfolva érett nővé cseperedik és idővel mélyít is ezzel a történet komolyságán. A szerelmi szál is abszolút rendben volt. Jay egyáltalán nem vitte túlzásba a dolgot, aminek különösen örülök. Más helyzetben ez nálam pontlevonásnak számítana, de tény, hogy e mellett a stílus mellett vétek lett volna végig szorosan tartani a romantikus szálakat.

Összefoglalva:
Ami tetszett: a karakterek hitelessége (+ a borító)
Ami nem tetszett: néhol egyhangú, unalmas és sablonos
+ extra pont jár a japán mítoszok szép leírásáért

Címkék: , ,

Friss bejegyzésekRégebbi bejegyzések?

Blogom kinézetének alappilléreit köszönöm ten-nek
Magyar Blog gyűjtemény